Ha az embernek sok ideje van gondolkodni,akkor abból általában valami oltári nagy baromság lesz,szerintem jó néhány filozófus is ily módon vált ismerté.

Amikor úgy döntöttem,hogy idejövök,azt egyértelműen magam miatt tettem,és bár féltem,hogy talán rám is ez a sors vár,és a budapesti rohanó életemből,hatalmamat vesztve szörnyű magányba zuhanok majd:) :) ,de két hét alatt rájöttem,hogy talán 5 éves koromban voltam utoljára ilyen kiegyensúlyozott.

Ha ez egy film lenne,akkor valószínűleg már úton lennék potyautasként egy halászhajón,valamelyik Athénhoz közeli kis sziget felé és még 'apám is beájulna',de mivel az életem nem egy lányregény,így az adott körülményeimet próbálom maximálisan kihasználni.

Ergo!...pihe puha melegítő,habos tejeskávé,gyertyák és pozitív attitűd. :)

Normál esetben az öniróniám erre azt mondaná,hogy indián nevem ÖregSzem,mivel szombat este van,és szakavatott diszkókirálylányként ciki itthon ülni,de valljuk be,várható volt,hogy nem én leszek rögtön a dancing queen az athéni éjszakában.

Σιγά σιγά (ejtsd:szigá szigá!,lassan lassan),ahogy a görög mondaná,majd eljön annak is az ideje.Egyelőre csöndes megfigyelőként szemlélődöm,és örömmel tölt el,hogy ma is sikerült megtanulnom egy csomó új szót.

Kedden amúgyis nagy buli várható,mivel szülinapom lesz és még az is lehet,hogy a GrandeBretagne-ba is felvesznek,szóval majd jönnek a verás party beszámolók,meg a vadiúj szálak a cselekményben,addig is örüljetek velem annak,hogy az aurám egyensúlyba került és a magamra találás rögös útja is pozitív kimenetellel kecsegtet.