V éppen ebéd helyetti lattéját szürcsölgette,amikor megcsörrent a telefon.A kijelzőn egy rég nem látott név tűnt fel,ami nem éppen a legkedvesebb emlékeket ébresztték benne.Habár közös múltjuk csak röpke liezon volt csupán,az illető mégis a múltbéli kellemetlenségekkel párosuló faragatlan alakok táborát bővíti,akik kiérdemelték a 'jössz te még az ÉN utcámba' megnevezésű plecsnit.
Felocsúdva a felismerés okozta sokkból,V füléhez emelte a kagylót és teljes egyszerűséggel a következőt mondta:
-Igen,tessék,itt a Királylány kikötő!Miben segíthetek?
-Öööö..V-vel szeretnék beszélni,amennyiben lehetséges!?
-Sajnálom Uram,de ez a hajó már elment!-válaszolta az ellenfélre mért 10 másodperces győztes csata teljes tudatában.
-Én kérek elnézést!Elfeljtettem,hogy személyesen MissIróniát hívtam-nevetett,miközben zavarát flegma stílusával próbálta leplezni.Még nem tudta,hogy bátor amazonunknak ez csak olaj a tűzre.
-Ha már itt tartunk,Te még mindig a seg*fej imázzsal védjelzed magad vagy szert tettél esetleg valami hasonló nemes erényre is mióta nem láttalak?
-Azt hiszem a Te szótáradban a "ritka nagy p*csfej" meghatározásnál szerepelek,mint elrettentő példa-mondta,és teljesen valószínű,hogy hátradőlve székében,immáron nagyon tökös gyereknek érezte magát.
Micsoda szerencse,hogy V pontosan tudja,hogy az ilyen fickóknak mi játszódik le a kizárólag testi örömökre korlátolt agyában.Hangját negédesre váltva,de türelmét továbbra is megőrizve így felelt:
-Jajj szivem,ne becsüld le önmagad,méltán kiérdemelted a "jól álcázott ritka nagy pöcsfej" megtisztelő címét!
-Hehe,na igen!És amúgy hogy vagy?
-Köszönöm kérdésed,remekül,de gondolom nem azért hívtál,hogy a hogylétemről csevegjünk!?Szóval hallgatlak!
-Most,hogy mondod,tényleg nem.(Bunkó!-szerk.megj.)Igazából a segítségedre lenne szükségem...Egy cikken dolgozom,ami fiatal írók témaválasztásával foglalkozik.Arra gondoltam,hogy esetleg beszélgetnél velem erről!?-mondta,nem meglepő módon egy jóval barátibb hangszínen.
-Amennyiben nem részletezed sötét múltunk,természetesen igen.
-Hehe,vicces és szúrós,mint mindig.Pont ez kell nekem,bár féltem,hogy lerázol.
-Szívesen veszek részt minden dologban,ami munkásságom népszerűsítésének nemes ügyét szolgálja-tette hozzá teljesen spontán a JaneAustennal átitatott mondatot,majd tovább csevegett a múlt egyik alantos árnyékával,miközben mosolyogva nézett ki a kávézó ablakán és nagy pipát biggyesztett a képzeletbeli lista egyik éllovasának rég nem látott neve mellé.