Egyszer azt írtam,hogy az önzetlenségünk is saját önzésünkből fakad..Ezen kár lenne bármit is szépíteni,mivel az ember köztudottan gyarló.

Szóval ma reggel ehhez hasonló gondolatokkal tuningoltam magam a nagy meetingre Mr.Timothy Ananiadissal.

Mivel tegnap sikerült beszélni Jánossal,aki ugye ezt az egész munka dolgot intézte nekem,és azt mondta,hogy menjek be ma a GrandeBretagne-be és mondjam meg a recepción,hogy az igazgatóhoz jöttem.

Gondoltam,jó...bemegyek,max nem lesz ott vagy valami,de próba cseresznye,meg amúgyis k-ra le*zarom,hogy ezek itt mit gondolnak rólam.Amúgy azon gondolkodtam,hogy azóta vagyok ilyen laza,mióta Athénba megérkeztem,vagy már eleve nagyon laza voltam,hogy idejöttem?!?

A megfelelő ruha kiválasztása kb másfél órába telt,természetesen mindent kidobáltam a szekrényből,de legalább így már tényleg otthonos a szobám:)

Végül egy fehér nadrág mellett döntöttem,egy fekete selyeminggel párosítva,amit egy natúr sminkkel spékeltem meg.És habár egy úrinő nem babonás,azért biztos ami biztos,fordítva vettem fel a bugyim (respect to Kitty:)

Pontosan 11kor léptem be a hotel bejáratán,ami nem is annyira barokk rémálom,mint azt a képekből gondoltam.

Odamentem a recepcióhoz és a magamba vetett hitem teljes tudatában elhadartam azt a 2 mondatot in english,amit tegnap óta kb 624szer ismételtem el az agyamban.Természetesen a recepciós nagyon kézségesen kapcsolta nekem MrAtyaúristen titkárnőjét,aki csengő hangon kért,hogy várjak 10percet és Ananiadis úr lejön hozzám.

Leültem...Közben persze felmértem a terepet,jóformán csak öreg amerikai és európai turisták jöttek ki-be.Ezenkívül érkezett egy csoport a CocaCola-tól,mivel itt van Athénban az egyik gyár,szóval eljátszottam a gondolattal,hogy inkább a CocaCola-nál kellene dolgoznom és akkor jöhetnék ide üdülni..

Amíg így ücsörögtem,hirtelen megláttam egy takarítónőt.Gyerekek,nem tudnának annyit fizetni,hogy én ilyen göncbe flangáljak 6órába naponta.Valami rémes volt az egész,a gumikesztyűről és az idétlen köténykéről nem is beszélve.

Mert ha mondjuk vmi stílusos kis tollseprűs összeállítás lenne,akkor azt mondom,hogy poén,na de ez a női nem meggyalázásával egyenlő.

Szóval amikor már kicsivel több,mint egy órája ültem ott,végre megjelent TheBoss.Pont olyan,amilyennek képzeltem,tipikus kiégett öreg playboy,akinek a szimpátiáját így huszonéves lányként,nem lesz túl nehéz megnyernem.

Az első 5percben nagyon lerázósra vette a figurát,de amikor végre hagyott szóhoz jutni,akkor elkezdtem neki lökni a szöveget,úgy, mintha minimum egy igazgatóhelyettesi posztot jöttem volna megpályázni.

Díjnyertes mondatom,"mindketten tudjuk,hogy ha akar nekem munkát adni,akkor tud,mivel Ön az igazgató.Szóval nem is rabolnám tovább az idejét,csak erre szeretnék választ kapni"  Na itt azért elmosolyodott MrBusy:)

Szóval leültünk,kért nekem egy kávét,és kérte,hogy mondjam el,hogy mik az elképzeléseim.Na azért ez így mindjárt más,gondoltam.

Csevegtünk kb 20percet,aztán megadta a telefonszámát és kért,hogy hívjam fel holnap délután,ezenkívül ha bármiben tud segíteni a következő egy évben,akkor "Don't hesitate to call me!" Typical greek sentence!!!!

Majd egy nagyon kedves csajszi lekísért Mrs.Miranta "kitérdekelhogy120emailtküldtélmár" Pachnou irodájába,ahol vele is el kellett beszélgetnem.Pár szót a nőről,50es kielégítetlen szőke görög nagyasszony,aki arra játszik,hogy a fiatal és álmokkal teli lányokat földbedöngölje.

Na jó neeeeeeeeeeem,ennyire nem volt rémes,de azért össze kellett szednem magam,hogy őszintén tudjak mosolyogni rá,még jó,hogy a híres magyar cinizmusom nem hagytam otthon.

Neki is elmondtam a mondókám,még feltett pár kérdést,aztán közölte velem,hogy most kitöltök egy jelentkezésilapot egy emelttel lejebb,aztán visszajövök,ha beszélek mutch better in greek,és akkor betesz a recepcióba,de addig nem áll módjában munkát adni.

Szóval összefoglalva,most járok a nyelvsuliba októbertől,plusz dolgozom,mint pincérnőcske,aztán ha már megy a görög,akkor visszamegyek és megmutatom nekik,hogy milyen fából faragtak!