Kedves Merien Kisasszony!

Mint azt bizonyára tudja, Monsieur Pierre igencsak elfoglalt az utóbbi időben. Mindazonáltal megbízott engem, mint személyi titkárát, hogy belátásom szerint tájékoztassam Önt az itthoni helyzetről.

Mint azt bizonyára tudja, az Ön tiszteletre legkevésbé sem méltó öccse immáron visszafordíthatatlanul a rulett és a makao rabja lett. Mikor utoljára a birtok felé lovagoltunk (természetesen Monsieur Pierre továbbra sem hagyott fel a rókavadászat nézeteim szerint legalább ugyanolyan káros szenvedélyével), földmérőket láttunk akiket minden bizonnyal a végrehajtók fogadtak fel. Az Ön öccse többször is folyamodott Monsieur Pierre-hez anyagi hozzájárulásért, Önre és felhőtlen kapcsolatukra hivatkozva, ámde kérése minduntalan süket fülekre talált. Természetes, hogy Perpignan grófja nem kíván úgy elhíresülni, mint a "hazárdőrök megsegítője", s ezáltal gúny tárgyává válni országszerte.

Úgy értesültünk, hogy a kedves nénikéje jobban van. A lódoktor timsó oldatba áztatta a beteg lábfejét és a gyulladás csökkentével a láza is lement. Jelenleg lábadozik és úgy hallottam, hogy ha az orvos megengedi, a jövő héten Boulangerie grófnővel leutaznak a Narbonne melletti birtokukra. A grófnő ezúton is üdvözli Önt.

Monsieur Pierre természetesen mindent elkövet annak érdekében, hogy az Ön által említett párbajra mielőbb sor kerüljön (lehetőleg még a Aix-en-Province-i Krikett Klub évzáró mulatsága előtt, hogy emelt fővel vehesse át az év játékosának járó színezüst labdát és az ezt kísérő 25 ezer frankot), de sajnos ellenfele sorozatosan elutasítja a felkínált alkalmakat. Meglehetősen bosszantó és roppant kellemetlen ez számunkra. A gróf minduntalan felkészül, megtisztítja a kardját, vasalt egyenruhájára maga illeszti rá a vállapokat, de az ellenfél titkára jobbára még arra sem veszi a fáradságot, hogy táviratban értesítsen minket, ha a gazdája nem kíván megjelenni. Kétségtelenül már minden magára valamit is adó klubból kizárták és nem lennék meglepve, ha a marseille-i operabálba sem engednék majd be márciusban.

Ezen felül a gróf szívből köszöni a Badminton bárónőnél való közbenjárását. Hasonlóképpen Ő is kész átadni bármilyen üzenetet, az Ön részéről, bármelyik általa ismert szeretőjének. Személyes kérésem lenne, hogy e célból intézett levélváltásukat ne rajtam keresztül folytassák majd. Ellenben Monsieur Pierre arra kéri, hogy ilyen vészterhes időkben, mikor neki a társadalmi rangjának megőrzésére kell koncentrálnia, legyen szíves (nagy tisztelettel) több figyelmet fordítani a formaságok megőrzésére és a fizikai kontaktusok fentemlített változatait lehetőség szerint mellőzni. A gróf kész Önnek akár bemutani is olyan, természetesen rangban alacsonyabb, nemes urakat, akik "mit sem törődnek a becsületükkel" (Ő mondta, nem én) és minden bizonnyal szívesen hagyják majd, hogy az Ön személyes varázsa végeláthatatalanul elbódítsa őket.

Mindazonáltal Perpignan grófja üdvözli Önt és minden jót kíván a hazaúthoz. A mielőbbi viszontlátás reményében zárom soraimat:
Eduard B. Vaneck, személyi titkár
Kelt mint fent.

@El Emigrante:
Pierre!?!

Úgy érzem,Maga nem vesz engem komolyan!Ha nem ismerném személyesen fedhetetlenségét,akkor most egy faragatlan fickónak tartanám és többé nem jellenék meg gardedám nélkül a társaságában.
Amikor drága apám halálos ágya mellett-Isten nyugasztalja-,megkérte a kezem,ígéretet tett,hogy örökké védelmezni fog és tisztelettel bánik majd velem.
Ámomban sem gondoltam volna,hogy személyes vívódásomat és nehéz helyzetemet figyelmen kívül hagyva,az inasával válaszoltat nekem,ami több szempontból is sérti személyemet.Habár Eduárd derék ember és számos alkalommal bizonyította az Ön iránti hűségét,mégis csak egy alacsonyszármazású hivatalnok fia,akivel nem kívánok levelezésbe bocsátkozni,kiváltképpen,amikor magánjellegű érzéseimet taglalom az Ön irányába.
Másrészről kétértelmű utalásokat tett,már ami a házasságunkat megelőző formai követelmények betartására vonatkozik,ezzel áthágva az illem minden lehetséges formáját.
Magyarázatot követelek Öntől Pierre,mivel egyszerűen nem tudom elképzelni,hogy ennek a levélnek az elküldésére Ön engedélyt adott!
Tegnap ismét vészjósló híreket kaptam az öcsémről,Boulangerie grófnő táviratozott,amiben elmondta,hogy biztos forrásból értesült róla,hogy Henrik egy ideje Norfolk bárónő szeretője,aki előszeretettel segíti ki pénzzel,amit azonnal el is herdál kéteshírű barátaival.A grófnő aggodalmát fejezte ki a viszonyt illetően,mivel előbb vagy utóbb elkerülhetetlen,hogy a báró is tudomást szerezzen erről a szégyenletes kapcsolatról.Attól tartok,hogy az öcsém ezúttal az életével játszik,habár a becsületét már elkártyázta,mégis úgy érzem,hogy tennem kell valamit.
Most,hogy a néni állapota javult,nincs miért tovább maradnom,így úgy határoztam,hogy két hét múlva haza utazom.Habár az ünnepeket követően vissza is kell jönnöm,mivel a Safek herceg által adott 'Együtt a gyerekekért' bálnak én leszek a védnöke,talán 2 hét elég lesz,hogy elrendezzem a birtok körüli problémákat.
Bocsássa meg,hogy ezúttal mellőzöm a meleg búcsúzást,de a fent említett okokból még mindig meg vagyok sértve.
Vigyázzon Magára Pierre!

Merien

@Vanni Ferrari:

Kedves Merien Kisasszony!

Őszintén szólva, e legutóbbi levele ha lehet jobban meglepett mint az előző. Azért utasítottam a titkáromat válaszadásra, mert nem voltam benne egészen bizonyos, hogy valóban nekem címezte küldeményét.

Természetesen nem hagyom figyelmen kívül sem személyes vívódásait, sem pedig nehéz helyzetét és jól tudja, hogy segítek ahol tudok. De miszerint megkértem volna az Ön kezét?? Minden tisztelettel, Ön valamit félreértett, Kisasszony! Higgye el, emlékeznék rá, ha megtörtént volna, de nem szoktam ilyen felelőtlen kijelentéseket tenni. Az, hogy a stanford-i búcsúban meghívtam egy vattacukorra, mert az előzőt kifújta az erős északi szél a kezéből, puszta udvariasság volt részemről, semmi több. Nem tudom, hogy labilis érzelmi állapota, vagy freudi elhallás végett értette-e úgy, mintha megkértem volna a kezét, de régóta már, hogy nem áll szándékomban ilyet tenni. Mint arról bizonyára fogalma sincs, a múltban gúny és némelykor szánalom céltáblája is voltam az Önnel folytatott meghatározhatatlan kapcsolatom miatt. Úgy határoztam, hogy ezekből a továbbiakban nem kívánok részesülni. A jövőben nem engedhetem meg magamnak, hogy a hátam mögött kibeszéljenek a krikett klubban, valamint abban is biztos vagyok, hogy a lyon-i nemzeti galéria nyitóestélyén is ezen pletykák miatt nem tarthattam meg a szokásos beszédemet. Természetesen ami egy úriembertől elvárható, arra továbbra is számíthat tőlem. Mindig is igyekeztem tisztelettel bánni Önnel és meg is védelmeztem, ha a helyzet úgy kívánta. Emlékeztetném a múlt nyáron történt esetre, mikor is a kelet-ázsiai hajókirándulásunkon Rangoonban úgy megvertem a maláj révkalauzt az árbócrúddal, hogy azóta dadog. Mikor megtudtam, hogy csupán azzal ríkatta meg Önt, hogy rálépett az előzőleg elejtett keszkenőjére, enyhe bűntudatom is támadt. Azóta 2 cikket is írtak róla az oslo-i orvosi szemlében szerencsétlenről.

Az Ön bátyja bizony rossz társaságba keveredett, de jelezném, hogy ezt előre megmondtam. Sajnálattal kell közölnöm, hogy Norfolk bárónővel folytatott bűnös viszonya sem titok már a jobban informált körökben, de ebből nem lesz nagy probléma. Legyen elég ha annyit mondok, hogy a báró maga sem feddhetetlen ember és a városok fele ahova állítólagosan üzleti útra utazik nem létezik (valójában olasz öltöny- és nyakkendőmárkák). Nézeteim szerint az öccsének lassan nem lesz más kiút, mint a francia idegenlégió. Tudom, hogy az most elborzasztja, de az ő esetében talán 5 év szolgálat Ain Sefra-ban, közel a líbiai határhoz, az egyetlen dolog ami valamelyest helyreállítaná a renoméját. Önre is jótékony hatással lenne, ha nem látná egy ideig.

Ne haragudjon a félreértés miatt, Merien Kisasszony, de meg kell értenie, hogy sok minden változott mióta utoljára találkoztunk. Remélem, hogy nem gondol rám haraggal!

Üdvözlettel:
Pierre d'Austierre, Perpignon grófja

Ui.: A múlt héten Monte Carlo-ban vásároltam egy gyönyörű arab csődört Monsieur Rashid-tól, az egyik üzletfelemtől. Csodálatos izomzata van, éjfekete és a neve "Al-Hattal". Még nem döntöttem el, hogy Ludmillával, vagy Hullócsillaggal fogom-e fedeztetni.

Ui.2: Kérem ne terjessze a hírt, hogy feleségül kértem!